Szavatosság-Jótállás

SZAVATOSSÁG: immár két féléről beszélhetünk, amelyek függetlenek egymástól.
Minden eladó és vevő között létrejöhet; pl. gyártó-nagyker között, importőr-kisker között, kisker bolt-vásárló között.
Minden termékre vonatkozik.

- KELLÉKSZAVATOSSÁG (ez közel áll a korábbi szavatosság fogalmához, ingó és ingatlan dolgokra is
vonatkozik)
- TERMÉKSZAVATOSSÁG (itt a gyártó közvetlenül áll helyt a hibás teljesítésért, és csak ingó dolgokra vonatkozik)

KELLÉKSZAVATOSSÁG - 1 év a forgalomba kerüléstől, illetve 2 év a vásárlástól számítva, de a
két esetben eltérő felek között jön létre
A saját importból származó termékeink esetében "gyártónak/forgalmazónak" minősülünk. A kellékszavatosság
intézménye közöttünk és a "vállalkozás/eladó" között áll fenn. Tehát mi nem a "fogyasztónak/vásárlónak", hanem a
viszonteladónknak tartozunk szavatossággal. Ennek időtartama 1 év, ami akkor kezdődik, amikor mi, mint
gyártó, átadjuk a terméket a vállalkozásnak, akitől a fogyasztó majd később megvásárolja.

Ha a fogyasztó megvásárolja a vállalkozásnál/eladónál a terméket, akkor ő kettejük között jön létre hasonló
feltételekkel a 2 éves kellékszavatosság.

A kellékszavatosság keretében a fogyasztó/vevő a vállalkozástól/eladótól ugyanazt kérheti, amit a
vállalkozás/eladó a gyártótól/forgalmazótól - csak eltérő határidőkkel. Első esetben 2 év, a másodikban 1 év a
szavatossági idő, de egyik esetben a fogyasztó vásárlásától számítandó, a másik esetben a forgalomba kerüléstől
(a vállalkozás/eladó árubeszerzési dátumától).

Akkor hibás a termék, ha nem használható rendeltetésszerűen.

Elsősorban kérhető kijavítás vagy kicserélés, másodsorban kijavíttathatja a fogyasztó mással, de az eladó
költségére vagy kérhet árleszállítást, illetve elállhat a vásárlástól.

Változatlanul él azon szabály, miszerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező
bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba oka már
a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével
összeegyeztethetetlen. Az első hat hónapban tehát a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher, az eladónak kell
bizonyítania, hogy a fogyasztónak eladott dolog a teljesítés időpontjában megfelelt a szerződésben vagy
jogszabályban megállapított követelményeknek – természetesen csak az esetben, ha nem akarja a reklamációt
elfogadni. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termékben benne volt a hiba oka
az átadáskor.

TERMÉKSZAVATOSSÁG - 2 év a forgalomba kerüléstől (nem a fogyasztó vásárlásától!)
A termékszavatosság a gyártó/forgalmazó és a fogyasztó között áll fenn. Ha kellékszavatossági jogait nem tudja
érvényesíteni a fogyasztó a vállalkozásnál/eladónál, akkor áttérhet termékszavatossági jogaira, aminek kapcsán
közvetlenül a gyártót keresheti meg. Választási lehetőséget kap a fogyasztó, hogy vagy a szerződéses partnerével
(az eladóval) szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy a gyártóval szemben érvényesíti
termékszavatossági igényét. (e jogkörben gyártó=forgalmazó=importáló)

Termékszavatosság esetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó
fennhatósága alól kikerül, és nem akkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) a hatályos követelményeknek
nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

A gyártótól a fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavítás megfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó
érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Tehát pénzbeli orvoslásra, árleszállításra és
elállásra nincs mód, hiszen a gyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződéses jogviszony, hiányzik a
szerződés (a számla).


Jelentős különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig a fogyasztónak kell bizonyítania azt – vita
esetén –, hogy a termék hibás. Mentesül a gyártó a termékszavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy
a lenti körülmények közül valamelyik fennáll:

. a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy
forgalmazta; vagy

. a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem
volt felismerhető; vagy

. a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

ÖSSZEFOGLALVA A FENTIEKET, a termékszavatosság a kellékszavatosságtól abban tér el, hogy:

- kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén áll fenn;

- kizárólag fogyasztó érvényesítheti, de az új tulajdonost is megilleti ez a jog;

- közvetlenül a gyártónak (forgalmazónak, importálónak) kell helytállnia;

- sokkal szűkebb körben minősül hibásnak a termék, amely alapján a gyártó felelőssége fennáll;

- a fogyasztó kizárólag a termék kijavítását vagy kicserélését igényelheti;

- végig a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék hibás volt;

- a termékfelelősség alól a gyártó kizárólag a törvényben felsorolt esetekben mentesül;

- az igényérvényesítés határideje 2 év, amely a termék forgalomba hozatalától számítódik és jogvesztő (nem
elévülési).

A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet alapján termékszavatossági igény esetén a gyártót terhelik a rendeletben foglalt
kötelezettségek (pl. átvételi elismervény és jegyzőkönyv felvételi kötelezettség). Továbbá a fogyasztóvédelmi
hatóság vizsgálhatja, hogy a gyártó megtartja-e az NGM rendeletben foglaltakat a termékszavatossági igények
érvényesítése során.

A HIBA KÖZLÉSÉRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐ a termékszavatosság és kellékszavatosság
esetében azonos. Amennyiben a fogyasztó termékszavatossági igénnyel lép fel a gyártóval szemben, vagy
kellékszavatossági igénnyel a vállalkozással/eladóval szemben, úgy igényét a hiba felfedezése után késedelem
nélkül köteles közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek
kell tekinteni. A késedelemből eredő károkért a fogyasztó felelős.

CSERE 3 MUNKANAPON BELÜL
Ha a terméket a fogyasztó nem tudja rendeltetésszerűen használni, azonnal ki kell cserélnie a
vállalkozásnak/eladónak. Jelentéktelen hiba miatt ez nem előírás.
Ha nincs raktáron azonos termék, 15 napon belül is lehetséges a kicserélés.

JÓTÁLLÁS - 1 év a fogyasztó vásárlásától / az áru átadásától kezdve
Csak a jogszabályban felsorolt termékcsoportokra vonatkozik (tartós fogyasztási cikkek).
A Jótállási Jegy biztosítása és a jótállással kapcsolatos költségek és feladatok minden esetben a
vállalkozást, vagyis a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban lévő eladót terhelik.

Az eladó "jót áll" azért, hogy a termék átadásakor abban nem volt benne az esetlegesen később jelentkező hiba
oka, nincs rejtett gyártási hiba. 1 évig feltételezni kell, hogy a hiba oka benne volt a termékben már az
átadáskor/vásárláskor. Ekkor a bizonyítási kényszer az eladónál van, ha nem akar a vevő kifogásának eleget
tenni. Ez hasonló, mint a 2 éves kellékszavatosság esetében az első 6 hónap alatti eljárás.

Reklamáció esetén a vevő fordulhat az eladóhoz a jótállási igényével (kijavítás, csere, árleszállítás lehetséges),
de fordulhat közvetlenül a szervizhez is, azonban akkor csak kijavítást kérhet.







 

A jótállási kötelezettség kiterjed újabb cikkcsoportokra:

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez

1. Háztartási készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált
hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép,
vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő
tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;

2. villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen mikrohullámú sütő,
kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő,
fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék,
elektromos serpenyő, elektromos popcorn készítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző
készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló;

3. gázkészülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill,
gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;

4. motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kapálógép,
fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró;

5. motoros kézi szerszámok 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép,
sarokköszörű, körfűrész, gyalu;

6. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek 10 000
Ft eladási ár felett;

7. egészségmegőrző termékek és eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen elektromos masszírozó,
mágneses termék, fényterápiás eszköz;

8. közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos
roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi,
utánfutó;

9. motoros vízi járművek 10 000 Ft eladási ár felett;

10. gyermekgondozási cikkek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány,
babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;

11. gyermekmegfigyelő berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő,
bébiőrző;

12. gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra
10 000 Ft eladási ár felett;

13. világítástechnikai termékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen lámpatest, fényforrás;

14. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft eladási ár felett;

15. elektronikus hírközlő végberendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-
készülék, több funkciós készülék;


16. híradástechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék;
műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió,
autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő
és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni
hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;

17. információtechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book,
tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és
camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó,
pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép;

18. irodatechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló,
laminálógép;

19. írásvetítők és filmtechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen film- és írásvetítő,
filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;

20. optikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;

21. hangszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

22. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

23. bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok 10 000 Ft eladási ár felett;

24. mérőműszerek, generátorok, tápegységek 10 000 Ft eladási ár felett;

25. lőfegyverek 10 000 Ft eladási ár felett;

26. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök 10 000 Ft eladási ár felett;

27. villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hajszárító,
hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;

28. nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett;

29. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár
felett.

ÁLTALÁNOSAN TEHÁT
A vásárlás időpontjától kezdődik a 2 év KELLÉKSZAVATOSSÁG és az egységesen 1 év JÓTÁLLÁS is. A
gyártó/forgalmazó ennél biztosíthat kedvezőbb feltételeket (pl. hosszabb jótállási időt) a fogyasztónak, amit az
eladó vállalkozás köteles tovább adni a fogyasztó számára. A gyártó/forgalmazó és a vállalkozás/eladó közötti
kedvezőbb feltételek átszállnak a fogyasztóra a vásárlás/átadás időpontjában. Ha egy termékre pl. 3 év jótállást ad
a gyártó, akkor azzal kiváltja a 2 év kellékszavatosságot és a 2 év termékszavatosságot is - hiszen az előírtnál
kedvezőbb szolgáltatást vállal.

A termékfelelősség időtartama tehát általában 2 év (ha a gyártó ezt nem terjeszti ki), amelynek az első éve -
tartós fogyasztási cikkek esetében - a jótállás, a második a szavatosság második éve. Alapvetően a bizonyítási
kényszer fordul meg a két időszakban.









Az alkalmazandó új törvény és rendeletek:

2013. évi V. törvény (PTK)

151/2003. (IX.22) Kormányrendelet

19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet

45/2014. (II.26.) Kormányrendelet

 




 

 

 

 

 

 

 

Tájékoztatás
a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezésekről


 

 

2014 tavaszán több változás is történt a hibás teljesítést érintő szabályozásban, így több ponton módosultak a szavatosságra és a jótállásra, valamint a minőségi kifogások intézésére vonatkozó rendelkezések. Az alábbi tájékoztató a korábbi szabályozáshoz képest történt változásokat foglalja össze.

 

1.     Jogszabályi háttér, új szabályozás alkalmazásának időbeli kérdése

 

A jogszabályi háttérben 2013-hoz képest lényeges változás, hogy 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új PTK.), és ehhez kapcsolódóan több ponton is módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely – a Mellékletre vonatkozó változások kivételével – 2014. év április hónap 9. napjától lépett hatályba. A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet helyébe 2014. év május 14. napjával a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) lépett

 

A változásokkal kapcsolatban azonban szükséges kiemelni, hogy az

·         új PTK. szabályait kizárólag a 2014. március 15-én,

·         a Korm. rendelet módosított rendelkezéseit (a Melléklet kivételével) a 2014. április 9-én,

·         az NGM rendelet előírásait 2014. év május 14-én,

illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

 

Mivel a jótállás és a szavatosság a szerződéskötést követően még több évre kihathatnak, ezért ezen a területen a következő pár évben párhuzamosan kell majd a régi és az új szabályokat alkalmazni, attól függően, hogy mikor kötötték a felek a szerződést.

 

A Korm. rendelet Melléklet módosítását a 2014. szeptember 15-én, illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

 

2.     Változás az alapfogalmakban

 

Fogyasztó és vállalkozás

 

Az új PTK. a fogyasztó fogalmát leszűkítette kizárólag olyan természetes személyekre, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. Fontos változás, hogy bevezetésre kerül a vállalkozás fogalma is, melyet a törvény a fogyasztó „ellentéteként” definiál: vállalkozásnak tehát a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy minősül.

 

3.     Változások a (kellék)szavatosság körében

 

3.1  Szavatossági igények

 

Az új PTK. által bevezetett szabály alapján a második lépcsőben szereplő igényekre való áttérésre akkor is van joga a fogyasztónak, ha a kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A fogyasztónak a vállalkozás általi kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdekmúlását bizonyítani kell.

 

Hangsúlyosabban jeleníti meg az új PTK. a fogyasztó azon jogát, hogy a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, azáltal, hogy nem különállóan, hanem a második lépcsőben található másik két igény (árleszállítás és elállás) között szerepelteti. Mindez azonban érdemi változást nem jelent, a gyakorlatban a régi Ptk. alapján is ugyanolyan „másodlagos” igényként lehetett érvényesíteni ezt a jogot.

 

Mivel az új PTK. semmilyen, a kellékszavatosságra vonatkozó szabálytól nem engedi a fogyasztó hátrányára való eltérést, ezért továbbra is elmondható, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés is, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

 

3.2  Szavatossággal kapcsolatos határidők

 

Az új PTK. a kellékszavatosság igényérvényesítési határidejének egész szabályozási rendjét átalakította. A határidők kapcsán az új PTK. legfontosabb rendelkezése, hogy megszüntette a jogvesztő határidőket, így a kellékszavatossági igények érvényesítésére kizárólag elévülési jellegű határidők vonatkoznak, melyek az elévülés nyugvásának szabályai szerint meghosszabbodnak, illetve megszakadás esetén újrakezdődnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnt a szavatossági jogok érvényesítésének (a régi Ptk. 308/A § (1) és (2) bekezdésében szabályozott) azon korlátja, miszerint fogyasztói szerződésben a teljesítést követő 3 éven túl (vagy az ennél hosszabb, jogszabályban meghatározott kötelező alkalmassági időn túl) már nem érvényesíthető szavatossági jog.

 

A fogyasztó - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. 

 

Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan (pl.: lakás, földterület) a szavatossági igény bármely szerződés esetén bármely jogalanyok között (azaz a szerződés jogalanya lehet fogyasztó, nem fogyasztó, vállalkozás) öt éves elévülési határidő alatt érvényesíthető.

 

Az új PTK. szabályozására figyelemmel nem csak az egész dologra vagy jelentősebb részére kezdődik újból a kellékszavatossági igény elévülése, hanem a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett (bármilyen) részére is.

 

Fontos, hogy az új PTK. kifejezetten kizárja az elévülés újbóli nyugvását az egyéves és három hónapos „végső határidő” alatt, azaz abban az esetben nem nyugodhat az elévülés, ha a korábbi nyugvás miatt az elévülési időből már kevesebb, mint egy év, illetve három hónap van hátra („nyugvás nyugvása kizárt”).

 

3.3  Bizonyítási teher és költségviselés

 

A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a jogszabályváltozások után is a kötelezettet (vállalkozást) terhelik. Az új PTK. költségviseléssel kapcsolatos új szabálya azonban, hogy az megoszlik a felek között, ha a dolog meghibásodásában közrehatott a fogyasztó karbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkor minősül mulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett (például olyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartási előírásokat is tartalmazza). Ekkor a felmerült költségeket a jogosult közrehatása arányában köteles viselni.

 

Változatlanul él azon szabály, miszerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Az első hat hónapban tehát a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher, neki kell bizonyítania, hogy a fogyasztónak eladott dolog a teljesítés időpontjában megfelelt a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék hibás volt.

 

3.4 Egyéb változások

 

A szavatossági felelősség alóli mentesülés körében az új PTK. az általános szabályoknál nem tartalmazza külön a jogosult által adott anyag hibája miatti mentesülés esetét. Ennek az az oka, hogy ez a szabály átkerült a valamilyen eredmény létrehozására irányuló (jellemzően vállalkozási) szerződésekre vonatkozó rendelkezések közé, ahová ez jobban illik; hiszen ezeknél a jogviszonyoknál jellemző, hogy a vállalkozó nem csak „hozott anyagból” dolgozik.

 

Bár az új PTK. nem nevesíti a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelését (azaz, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el) mint hibás teljesítést, azonban ebben az esetben is hibás teljesítésről beszélhetünk, ugyanis a kötelezett által végzett szerelés is része a szerződés teljesítésének. Ha az összeszerelést a fogyasztó végzi el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető (függetlenül attól, hogy ezt az esetet sem nevesíti az új PTK.), ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza, mivel az is a jogszabályban megállapított minőségi követelmények megsértését jelenti.

 

4.     Változások a jótállásban

 

4.1 Általában a jótállás változásai

 

Az új PTK. konkrétan meghatározza, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóval szemben. A jótállás elsősorban a forgalmazott termékhez kötődik, ezáltal a szerződéstől függetlenedő, azon átívelő jogviszonyt hoz létre a hibás termék mindenkori tulajdonosa és a jótállás kötelezettje között. A hibás termék mindenkori tulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz vagy kijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (a jótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez.

 

Az új PTK. sem állapít meg jótállási időt, azonban meghatározza a jótállási idő természetét, amikor kimondja, hogy „A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.” Ezért a jótállási idő nem nyugszik akkor sem, ha a hiba a jótállási idő alatt nem vált felismerhetővé, és nem kerülhet sor a jótállási határidő félbeszakítására sem. A jogvesztő határidő kezdete a fogyasztó által a jótállási kötelezettség teljesítésére a felhívásban szabott megfelelő határidő letelte, akkor is, ha ez utóbbi már a jótállási idő utáni időpontra esik.

 

4.2 Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás változásai

 

A módosítás folytán a Korm. rendelet kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén a javítószolgálatot (is) terheli az a kötelezettség, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a javítószolgálatnak is  gondoskodnia kell.

 

A 2014. április 9-én, illetve azt követően kötött szerződések vonatkozásában a fogyasztóvédelmi hatóság már a 3 munkanapon belüli cserére irányuló kötelezettség teljesítését is vizsgálhatja a Korm. rendelet 7/B.§-a alapján.

 

Az új hatáskör okán felhívjuk a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) két ítéletére. Bár a hivatkozott ítéletek a régi Ptk., és a módosítás előtti Korm. rendelkezésire hivatkoznak, azonban a korábbi és az új szabályozás e tekintetben nem tér el egymástól, így az új szabályozással érintett vizsgálatok esetében is relevánsak.

 

A Legf. Bír. Kfv. III. 37.027/2007. számú ítéletében kimondta, hogy a Korm. rendelet 7. §-ának rendelkezése alapján érvényesített három munkanapon belüli csereigény esetén a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut - amennyiben van ugyanolyan árucikk a forgalmazónál – előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni, az előzetes vizsgálatot igénylő kijavításra nem ad a jogszabály lehetőséget, ebből értelemszerűen következik a meghibásodott fogyasztási cikk azonnali kicserélésének kötelezettsége a forgalmazó részéről.

 

„Ha az azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, a GKM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése irányadó a Korm. rendelet szerinti kicserélés tizenöt napos határidejére is.” (EBH2007. 1744)

 

A Legfelsőbb Bíróság ezen álláspontját későbbi Legf. Bír. Kfv. IV. 37.206/2007. számú ítéletében is fenntartotta, mikor kimondta, hogy a Korm. rendelet 7. §-a tehát kizárólag a Ptk. 306. §-ára hivatkozik, ezen rendelkezés pedig nem tartalmaz semmilyen olyan lehetőséget, miszerint az igény jogosságát a forgalmazó megvizsgálhatja, illetve ezen § prioritást, és kvázi megkülönböztetett elbánást biztosít az egyes, a Kormányrendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikk meghibásodása miatti, 3 munkanapon belüli csereigényt érvényesítők részére. (BH2008. 257)

 

A kötelező jótállás alá eső termékeket felsoroló Melléklet tartalma 2014. szeptember 15-étől kiegészül, illetve pontosításra kerül. Ennek alapján (a jelenlegitől eltérően) a Korm. rendelet hatálya alá fog tartozni például a kávéfőző és a vasaló is.

 

Az új Melléklet felsorolásának kimerítő jellege ugyan főszabályként megmarad, azonban a módosult Melléklet a pontok többségében általános termékkategóriákat nevez meg (pl.: motoros kézi szerszámok), és azon belül – az „így különösen” fordulattal bevezetve – hoz példákat arra, hogy az adott termékkategóriába pontosan milyen termékek tartozhatnak (az előbbi példában: láncfűrész, fúrógép, stb.). Mivel ezen felsorolás a termékkategórián belül már nem kizárólagos, előfordulhat, hogy olyan termék is jótállásköteles, amelyet a Melléket felsorolása nem tartalmaz név szerint, de a felsorolt termékkategóriák egyikébe beletartozik.

 

Ezzel a jogtechnikai megoldással a jogalkotó úgy tette rugalmasabbá a felsorolás taxatív jellegét, hogy közben azt is egyértelművé tette, hogy a Korm. rendelet alkalmazási körét a módosítás hatálybalépést követően – a technikai fejlődés eredményeként – ismertté vált, az adott termékkategóriába illő termékekre is lehet alkalmazni.

 

2014. szeptember 15-étől a Melléklet módosításának hatálybalépésétől minden az ott felsorolt termékcsoportba tartozó, önmagában vásárolt alkotórészre és tartozékra kiterjed a kötelező jótállás, amennyiben eladási áruk meghaladja a 10 000 forintot.

 

5.   Újdonság: Termékszavatosság

 

 

Az új PTK. rendelkezései között szerepel a hibás teljesítés új jogkövetkezménye: a termékszavatosság, azaz a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben. Ezen új szabályozás lényege, hogy a termék gyártója közvetlen szavatossági helytállással tartozik a termék hibája miatt a fogyasztónak (fogyasztónak nem minősülő személyeket ez a jog nem illeti meg).

 

Ezzel az új rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad a fogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval) szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy a gyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét.

 

Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója is. Az új PTK. a szolgáltatás minőségével kapcsolatos rendelkezéseknél (6:123. §) tartalmaz arra való utalást, hogy a termék előállítója alatt az importálót is érteni kell, ezért megítélésünk szerint importált termék esetén az importáló is gyártónak tekinthető, akit a termékszavatossági követelmények terhelnek.

 

Termékszavatosság esetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nem akkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A termékszavatosság csak ingó dolgokra terjed ki.

 

A gyártótól a fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavítás megfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Azaz pénzbeli orvoslásra, árleszállításra és elállásra nincs mód, hiszen a gyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződéses jogviszony, hiányzik a szerződés.

 

Jelentős különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig a fogyasztónak kell bizonyítania azt – vita esetén –, hogy a termék hibás. Amennyiben azonban ez bebizonyosodik, akkor a gyártó csak az alábbi három kimentési okra hivatkozhat. Mentesül tehát a gyártó a termékszavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a lenti körülmények közül valamelyik fennáll:

·         a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; vagy

·          a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

·         a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

 

A hiba közlésére vonatkozó határidő a kellékszavatossághoz hasonló. Amennyiben a fogyasztó termékszavatossági igénnyel lép fel a gyártóval szemben, úgy igényét a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A késedelemből eredő károkért a fogyasztó felelős.

 

A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Ezen igényérvényesítési határidő azonban annyiban eltér a kellékszavatossági határidőtől, hogy nem elévülési, hanem jogvesztő, azaz az alanyi jog megszűnik, ezt követően tehát termékszavatossági igényt nem lehet érvényesíteni. Szerződés hiányában a jogvesztő határidő kezdete nem a teljesítés (vásárlás) időpontja, hanem a gyártó által történő forgalomba hozatal időpontja.

 

Termékszavatosságból eredő jogok tulajdonváltozás esetén az új tulajdonost illetik meg.

 

Összefoglalva a fentieket, a termékszavatosság a kellékszavatosságtól abban tér el, hogy:

1)      kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén áll fenn;

2)      kizárólag fogyasztó érvényesítheti, de az új tulajdonost is megilleti ez a jog;

3)      közvetlenül a gyártónak (forgalmazónak, importálónak) kell helytállnia;

4)      sokkal szűkebb körben minősül hibásnak a termék, amely alapján a gyártó felelőssége fennáll;

5)      a fogyasztó kizárólag a termék kijavítását vagy kicserélését igényelheti;

6)      végig a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék hibás volt;

7)      a termékfelelősség alól a gyártó kizárólag a törvényben felsorolt esetekben mentesül;

8)      az igényérvényesítés határideje 2 év, amely a termék forgalomba hozatalától számítódik és jogvesztő (nem elévülési).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2014. május 14-étől megkötött szerződések vonatkozásában az NGM rendelet alapján termékszavatossági igény esetén a gyártót terhelik a rendeletben foglalt kötelezettségek (pl.: jegyzőkönyv felvételi kötelezettség).  Továbbá szükséges kiemelni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel rendelkezik a tekintetben, hogy a gyártó megtartja-e az NGM rendeletben foglaltakat a termékszavatossági igények érvényesítése során.

 

 

6.     A minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvre vonatkozó változások

 

2014. év május 14-én, illetve azt követően megkötött szerződések esetén – figyelemmel az NGM rendelet 4. § (6) bekezdésére – a vállalkozás köteles a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvet annak felvételétől számított három évig megőrizni és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni.

Az NGM rendelet értelmében a 2014. május 14-étől megkötött szerződések esetén a szavatossági igény érvényesítésekor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben a fogyasztó az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – bemutatja. Vagyis, ha a vállalkozás vitatja a szerződéskötés tényét, úgy a szerződést minden esetben köteles létrejöttnek tekinteni, ha a vevő vagy a számlával, vagy a nyugtával rendelkezik. Az NGM rendelet tehát a számlát és nyugtát olyan okiratnak tekinti, amely a jogszabály erejénél fogva bizonyítja a szerződés létrejöttét. Mindez azonban nem jelenti, hogy a fogyasztó más módon ne bizonyíthatná a szerződés létrejöttét, például jótállási jegy bemutatásával.

Ha a vállalkozás azért nem intézi a fogyasztó panaszát, mert az a felsorolt okiratok egyikével sem rendelkezik, akkor a kereskedő az NGM rendelet értelmében köteles felhívni a fogyasztó figyelmét az Fgytv. szerinti panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének Fgytv. szerinti módjára.

Az NGM rendelet szerint a jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)             a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez

b)             a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,

c)             a szerződés vállalkozás általi teljesítés időpontját,

d)             a hiba bejelentésének időpontját,

e)             a hiba leírását,

f)               szavatossági vagy jótállási igénye alapján fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot,

g)             szavatossági vagy jótállási igénye rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát,

h)             tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

 

A g) pontban foglaltak szerepeltetése akkor mellőzhető, ha a szavatossági vagy jótállási igények teljesítéséről annak bejelentésekor nem tud a vállalkozás nyilatkozni, azonban ez esetben öt munkanapon belül, igazolható módon köteles a fogyasztót értesíteni az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről.

 

A jegyzőkönyvet haladéktalanul és igazolható módon kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

 

A kijavításra a terméket elismervény ellenében kell átvenni. Szintén elismervény ellenében kell átvennie az ingó dolgot, amennyiben a vállalkozás a jegyzőkönyvben nem tud nyilatkozni a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségéről, és az igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében vette át a terméket.

 

Az elismervényen fel kell tüntetni:

a)   a fogyasztó nevét, címét

b)   a dolog azonosításához szükséges adatokat

c)   a dolog átvételének időpontja

d)   azt az időpontot, amikor a fogyasztó a dolgot átveheti

 

Ezen adatokat a vállalkozás a jegyzőkönyvben is feltüntetheti az NGM rendelet értelmében, tehát nem kötelező külön elismervényt adni, ha a vállalkozás ezen kötelezettségének a jegyzőkönyvben eleget tett.

 

Hangsúlyozni kell, hogy a jegyzőkönyv-felvételi kötelezettség kizárólag az eladót terheli, a javítószolgálat terhére ilyen kötelezettséget az NGM rendelet sem állapít meg. Fontos azonban tudni, hogy (a javításra átvett termékről szóló) elismervényt a javítószolgálatnak is ki kell állítania, illetve – amennyiben jótállásköteles termékről van szó – a jótállási jegyre a javítószolgálatnak is rá kell vezetnie azokat az adatokat, amelyeket a Korm. rendelet javítás vagy kicserélés elvégzése esetére meghatároz.

 

Az NGM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.

 

7.      A jótállási jegyekkel kapcsolatos változások

 

Az eladónak a jótállási jegyet 2014. április 9-étől olyan formában kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Ezen újfajta megfogalmazásból továbbra is levezethető, hogy a jótállási jegyet írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni. A jótállási jegyre vonatkozóan egyéb formai követelmény továbbra sincs. Ennek alapján elfogadható az a jótállási jegy is, amelyet a fogyasztó számára CD-n, illetve DVD-n adtak át.

 

Ugyanakkor az új szabályozás alapján nem minden esetben elfogadható megítélésünk szerint az a szokás, hogy a vásárlás során kapott pénztári blokkot tekinti a vállalkozás jótállási jegynek, vagy a jótállási jegy egyik ívének, amely kiegészíti a termék dobozában elhelyezett jótállási jegy másik önálló ívét. A hőpapírra nyomtatott bizonylatok néhány típusának jellemzője ugyanis, hogy speciális tárolást igényelnek annak érdekében, hogy a tarthatósági időn belül megőrizzék olvashatóságukat. A tárolási feltételeket nem ismerő, vagy azokat biztosítani nem képes fogyasztó korábban így könnyen elveszíthette a jótállásból eredő jogai gyakorlásának lehetőségét, mivel a vállalkozás által átadott (hőpapírra nyomtatott) blokk még a jótállási határidőn belül olvashatatlanná vált.

 

A jótállási jegyen fel kell tüntetni a Korm. rendelet által meghatározott tartalmi elemeket, melyek a 2014. április 9-én, illetve azt követően eladott termékek esetében a következőek:

 

a) a vállalkozás [eladó] neve, címe,

b) a fogyasztási cikk azonosításra alkalmas megnevezése és típusa, valamint – ha van – gyártási száma,

c) a gyártó neve, címe, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,

d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontja,

e) a fogyasztó jótállásból eredő jogai, azok érvényesíthetőségének határideje, helye és feltételei,

f) az arról szóló tájékoztatás, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

 

Ad b)

A jogszabály immár egyértelművé teszi, hogy gyártási számot csak akkor kell feltüntetni, ha ilyennel az adott termék rendelkezik. A módosítás révén nem szükséges szerepelnie a jótállási jegyen a termék azonosításra alkalmas részei megnevezésének.

 

Ad c)

A Korm. rendelet módosult szövege alapján a gyártót csak akkor kell külön szerepeltetni a jótállási jegyen, ha nem azonos a vállalkozással. Továbbá a Korm. rendelet az új 7/A. §-ában maga határozza meg, hogy gyártónak a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személyt kell tekinteni, amely szerint „gyártó: a fogyasztási cikk gyártója, a fogyasztási cikket a Közösség területére behozó importőr, valamint aki a fogyasztási cikken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel”.

 

A fentiekre tekintettel elfogadható tehát, ha a jótállási jegyen gyártóként a fent felsorolt személyek egyike szerepel (a gyártó, az importőr vagy, aki a fogyasztási cikken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel).

 

Ad d)

            Újdonság, hogy a 2014. április 9-étől eladott termékek jótállási jegyén meg kell jelennie azon tájékoztatásnak, miszerint fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

 

A jótállás keretébe tartozó javítás esetén az eladó, illetve a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálat a jótállási jegyen köteles rögzíteni:

a)   a kijavítási igény bejelentésének és a kijavításra átvételnek az időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,

b)   a hiba okát és a kijavítás módját,

c)   a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását

 

Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját.

 

Az új szabályok szerint tehát a 2014. április 9-étől eladott termékek vonatkozásában a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét nem, de a kicserélés tényét és időpontját fel kell tüntetni (amely időponttól a jótállási határideje az általános szabályok szerint újra indul).

 

A módosítás óta továbbá a Korm. rendelet megengedi, hogy a fenti adatokat ne magán a jótállási jegyen, hanem ahhoz csatolt dokumentumon tüntesse fel a kötelezett.

 

ÜZLET NYITVATARTÁS Hétfőtől - Péntek 8-17h.

KERESÉSI TIPP : Ha valamilyen termék leírását nézzük , a termék kép fölött rákattintva a katalógus megnevezésre , lejön az egész cikkcsoport.
A TERMÉK melletti darabszám az üzletben azonnal elérhető darabszámot mutatja.

RENDELÉSHEZ NEM KELL REGISZTRÁLNI!

 

Színes zsugorcsőkészlet    100db 10cm-es cső  2190,-    
Cikkszám:ZSUGORCSŐ078